OLDALAK (MENÜ)

AZ OLDAL MENŰJE SZERINT

                     Király VEGYES OLDAL - HÍREKKirály

Felhívom a tisztelt olvasók figyelmét,hogy-

Ezen oldalon az írt információk,adatok, több személytől származnak.

Az oldalon írt mondatok valódiságát,döntse el az olvasó !

Az oldalon leírt mondatok,adatok valódiságát a szerkesztő nem állítja !

=============================================

                                2018.09.26

                                 ÜZEMANYAG

Mátol csökkent az üzemanyagok ára,de ne örüljön senki,mert péntektől ismét drágulni fog!!!!!

===========================================

                                   2018.09.25

                      NyugdíjGuru News hírlevél - 39. hét

              A mostani nyugdíjrendszer megy a kukába!

Az idős korosztály létszáma és a várható élettartam növekedése miatt 2030 után lesz újabb lépéskényszer a nyugdíjrendszerben: akkor biztosan tovább kell emelni nálunk is a nyugdíjkorhatárt. A Népszava is meginterjúvolt a témában.

A gyermekvállalás legyen a nyugdíj megállapításának alapja, tovább kell növelni a korhatárt - mondják a szakértők, a kormány még csak az öngondoskodást erőlteti .A magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat felmarkoló friss nyugdíjasok kivételével vélhetően nincs olyan idős ember vagy szakember, aki szerint minden rendben van a magyar nyugdíjrendszerrel. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mikor és merre kellene lépni a kormánynak, miközben a kabinet tagjai hátradőlve figyelik a nyugdíjakról szóló diskurzust. Az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő, Simonovits András például nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett egy internetes tanulmányában, mások szerint ma még nem ég a ház.

A Népszavának nyilatkozó Farkas András a magát "nyugdíjgurunak" nevező szakértő például úgy fogalmazott: Magyarország már 2012-től bevezette azokat a reformokat, amelyekről az oroszok, lengyelek, csehek az utóbbi hónapokban vitáznak. Azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal, legközelebb pedig az idős korosztály létszáma és a várható élettartam növekedése miatt 2030 után lesz újabb lépéskényszer. A „nyugdíjgurunak” is nevezett szakember szerint akkor biztosan tovább kell emelni nálunk is a korhatárt, ahogy a németek, horvátok és több skandináv állam is már 67 évre tolta ki az aktív korszak végét. - Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük – érvelt a szakértő, utalva arra, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni.

A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban közölt tanulmánya is azt jelezte előre, hogy nagyjából húsz évig lesz stabil a mostani nyugdíjrendszer, akkor biztosan tovább kell alakítani. Az addig hátralévő évek pénzügyi biztonságát egy népszerűtlen lépéssel teremtette meg az Orbán-kormány. Amikor ugyanis a 3 ezer milliárd forintos addigi befizetések lenyúlásával egy tollvonással megszüntette a kötelező magán nyugdíjpénztári rendszert, egyben visszaterelt az állami kasszába évi 350-400 milliárd forintnyi nyugdíjjárulékot. 

Azóta azonban nehezen követhető a hatalom szándéka. Varga Mihály pénzügyminiszter épp a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Hogy mekkora ez a szelet, az kiszámíthatatlanul változó, 2013-ban még az is előfordult, hogy az adó teljes összege a nyugdíjkasszába került. Máskor azonban egészségbiztosításra vagy a foglalkoztatási alapba vándorolt a bevétel 20 százaléka. Most éppen a 10 százalék fölötti béremelések miatt magas a dolgozók befizetett járuléka, nincs gond, de a szociális hozzájárulás csökkentése ezzel együtt veszélyes játék. Farkas András arra emlékeztetett, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárd forintos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés. Valamennyi nyugdíj-közgazdász szerint biztos, hogy előbb-utóbb megint meg kell emelni a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.

Jobb,ha spórolunk.

Összesen majdnem 450 millió forintért nemrég készült el a kormány megrendelésére a Századvég Alapítvány idei idős kutatását összegző tanulmány. A felmérés készítői szerint is anyagi gondokkal küzd a nyugdíjasok 61 százaléka. Sőt, még azt is elismerik, hogy miközben az OECD tagállamaiban az utóbbi tíz évben az időskori ellátásokra fordított összeg átlagosan 4,6 százalékos ütemben nőtt, Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet erre a célra, mint 2008-ban. Ezzel az utolsók vagyunk a sorban. Ugyanakkor a tanulmányban nincsenek megoldási javaslatok a kormány számára, annál több a nyugdíjba készülőknek. A 74 oldalas anyagból 18 taglalja az öngondoskodás

mostani alacsony szintjét és a ki nem használt megtakarítási lehetőségek sorát, amivel állítólag a következő generációk már sokkal többször akarnak majd élni, mint a mostani nyugdíjasaink.

Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a korhatár előtti nyugdíjba vonulás teljes megszüntetését ellensúlyozni hivatott Nők40 kedvezménye, amiből politikai megfontolásból a szakértők szerint a Fidesz biztosan nem lép vissza. Ahogy az is száz százalék, hogy a szakszervezeti és ellenzéki próbálkozások ellenére a férfiak ezzel a lehetőséggel nem számolhatnak. - Ha bevezetnék a Férfi40-et, semmi értelme nem lenne tovább a nyugdíjkorhatárnak, mindenki elmenne a kedvezménnyel – hangzik az érvelés.

Abban is többnyire egységes a nyugdíjkérdésekkel foglalkozó szakemberek álláspontja, hogy oldani kell a merev korhatárt, csak a megoldásról nincs egységes álláspont. Az automatizálás terjedése miatt épp a kritikus 2030-35 táján el kell felejteni a mostani járulékbefizetésre alapozott nyugdíjkasszát és valami más finanszírozási szisztémára kell áttérni. – Az egész felosztó-kirovó rendszer megy a kukába – hangzott Farkas András jóslata, hozzátéve, hogy jöhet az alapnyugdíj vagy a fogyasztási adón keresztül számított nyugdíjbefizetések rendszere.

Sokan sírják vissza az évenkénti emeléseknél az infláció mellett a béremeléseket is követő svájci indexálást, de a szakemberek szerint nem elég erős a nyomás a kormányon, hogy elővegye a drága módszert. 

Ha erős nyomás nincs is, kísérlet legalább van rá, hogy az érintettek, az idős emberek véleménye a nyugdíjrendszer hibáiról eljusson a közvéleményhez és a kormányhoz is. A Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője épp a Népszavában mutatta be a tervet, hogy októberben megyei, majd novemberben országos parlamentet tartanak, ahol próbálják meghatározni a következő magyar nyugdíjreform nekik elfogadható irányait és kereteit. Az esélyekről Karácsony Mihály egy szomorkás fintor kíséretében azt mondta: Novák Katalin családügyi államtitkár ugyan a közelmúltban fogadta egy rövid beszélgetésre, de azóta a nyugdíjasok kéréseit összegző levelekre sem válaszol.

Automatikusan emelkedjen a korhatár.

Új szemléletmódot vezetne be a nyugdíjakkal kapcsolatban Gál Róbert Iván. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra és a fokozatos nyugdíjba vonulásra.

Körülöttünk több országban zajlik nyugdíjreform és sokak szerint nálunk is esedékes lenne a rendszer újragondolása. Merre kellene mozdulnunk? Kétféle nyugdíjrendszer van. A tőkefedezeti rendszerben a dolgozók félreteszik jövedelmük egy részét saját idős korukra, van tehát egy fizikai tőke a kifizetések mögött. Nálunk felosztó-kirovó rendszer működik, ami mögött nincs ilyen felhalmozás, az aktív korúak járulékaiból fizetik a mindenkori nyugdíjakat, tehát itt az emberi tőke beruházások alakítják ki a fedezetet. A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul. Ezzel szemben azt kellene alapul venni, hogy valaki mennyit tett a saját nyugdíjához szükséges emberi fedezet előállításáért, vagyis hány gyereket vállalt és mennyit költött az iskoláztatásukra.

Mi lenne így a gyermektelenekkel? Nem jelentene nekik hátrányt, mert ők azokból az erőforrásokból, amiket nem fordítanak gyermeknevelésre, kiegészítő számlán tőkét halmoznak fel vagy tovább dolgoznak. Kiegyenlítené viszont a mai rendszerben meglévő súlyos aránytalanságokat, amelyek az alacsony iskolázottságú családokból származókat és a gyermekvállalókat sújtják.

Ebben a nyugdíj-megállapítási módszerben is számolnunk kellene a nyugdíjkorhatár további emelésével? Igen. A nyugdíjemelés az infláció követésével már ma is automatikus, de célszerű volna a korhatár-emelést is automatizálni, azaz a várható élettartam növekedéséhez kötni – ahogy az az elmúlt években egy sor európai országban történt.

Szükséges lenne az éves nyugdíjemelések szisztémájának átalakítása is? Az aktív kori hozzájárulások és a várható élettartam alapján megadható a nyugdíjasra váró életpálya-nyugdíjtömeg. Ezt ki lehet osztani úgy is, hogy magas a kezdőnyugdíj, de utána az éves emelések kisebb mértékűek, vagy úgy is, hogy alacsonyabb a kezdőnyugdíj, de a későbbiek során inkább lépést tart a bérekkel. Az előbbi a kevésbé iskolázottaknak, illetve a férfiaknak kedvez, utóbbi az iskolázottabbaknak és nőknek. A lényeg, hogy az indexálásról nincs értelme a kezdőnyugdíjat megállapító szabályok nélkül beszélni.

A gyermekvállalás legyen a nyugdíj megállapításának alapja, tovább kell növelni a korhatárt - mondják a szakértők, a kormány még csak az öngondoskodást erőlteti.

A magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat felmarkoló friss nyugdíjasok kivételével vélhetően nincs olyan idős ember vagy szakember, aki szerint minden rendben van a magyar nyugdíjrendszerrel. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mikor és merre kellene lépni a kormánynak, miközben a kabinet tagjai hátradőlve figyelik a nyugdíjakról szóló diskurzust. Az egyik legismertebb hazai nyugdíjszakértő, Simonovits András például nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett egy internetes tanulmányában, mások szerint ma még nem ég a ház. A Népszavának nyilatkozó Farkas András a magát "nyugdíjgurunak" nevező szakértő például úgy fogalmazott: Magyarország már 2012-től bevezette azokat a reformokat, amelyekről az oroszok, lengyelek, csehek az utóbbi hónapokban vitáznak. Azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal, legközelebb pedig az idős korosztály létszáma és a várható élettartam növekedése miatt 2030 után lesz újabb lépéskényszer. A „nyugdíjgurunak” is nevezett szakember szerint akkor biztosan tovább kell emelni nálunk is a korhatárt, ahogy a németek, horvátok és több skandináv állam is már 67 évre tolta ki az aktív korszak végét. - Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük – érvelt a szakértő, utalva arra, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni. A Magyar Nemzeti Bank 2016-ban közölt tanulmánya is azt jelezte előre, hogy nagyjából húsz évig lesz stabil a mostani nyugdíjrendszer, akkor biztosan tovább kell alakítani. Az addig hátralévő évek pénzügyi biztonságát egy népszerűtlen lépéssel teremtette meg az Orbán-kormány. Amikor ugyanis a 3 ezer milliárd forintos addigi befizetések lenyúlásával egy tollvonással megszüntette a kötelező magán nyugdíjpénztári rendszert, egyben visszaterelt az állami kasszába évi 350-400 milliárd forintnyi nyugdíjjárulékot. Azóta azonban nehezen követhető a hatalom szándéka. Varga Mihály pénzügyminiszter épp a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Hogy mekkora ez a szelet, az kiszámíthatatlanul változó, 2013-ban még az is előfordult, hogy az adó teljes összege a nyugdíjkasszába került. Máskor azonban egészségbiztosításra vagy a foglalkoztatási alapba vándorolt a bevétel 20 százaléka. Most éppen a 10 százalék fölötti béremelések miatt magas a dolgozók befizetett járuléka, nincs gond, de a szociális hozzájárulás csökkentése ezzel együtt veszélyes játék. Farkas András arra emlékeztetett, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárd forintos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés. Valamennyi nyugdíj-közgazdász szerint biztos, hogy előbb-utóbb megint meg kell emelni a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.

Összesen majdnem 450 millió forintért nemrég készült el a kormány megrendelésére a Századvég Alapítvány idei idős kutatását összegző tanulmány. A felmérés készítői szerint is anyagi gondokkal küzd a nyugdíjasok 61 százaléka. Sőt, még azt is elismerik, hogy miközben az OECD tagállamaiban az utóbbi tíz évben az időskori ellátásokra fordított összeg átlagosan 4,6 százalékos ütemben nőtt, Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet erre a célra, mint 2008-ban. Ezzel az utolsók vagyunk a sorban. Ugyanakkor a tanulmányban nincsenek megoldási javaslatok a kormány számára, annál több a nyugdíjba készülőknek. A 74 oldalas anyagból 18 taglalja az öngondoskodás mostani alacsony szintjét és a ki nem használt megtakarítási lehetőségek sorát, amivel állítólag a következő generációk már sokkal többször akarnak majd élni, mint a mostani nyugdíjasaink.  

Az egyik legtöbbet vitatott kérdés a korhatár előtti nyugdíjba vonulás teljes megszüntetését ellensúlyozni hivatott Nők40 kedvezménye, amiből politikai megfontolásból a szakértők szerint a Fidesz biztosan nem lép vissza. Ahogy az is száz százalék, hogy a szakszervezeti és ellenzéki próbálkozások ellenére a férfiak ezzel a lehetőséggel nem számolhatnak. - Ha bevezetnék a Férfi40  

et, semmi értelme nem lenne tovább a nyugdíjkorhatárnak, mindenki elmenne a kedvezménnyel – hangzik az érvelés.   Abban is többnyire egységes a nyugdíjkérdésekkel foglalkozó szakemberek álláspontja, hogy oldani kell a merev korhatárt, csak a megoldásról nincs egységes álláspont. Az automatizálás terjedése miatt épp a kritikus 2030-35 táján el kell felejteni a mostani járulékbefizetésre alapozott nyugdíjkasszát és valami más finanszírozási szisztémára kell áttérni. – Az egész felosztó-kirovó rendszer megy a kukába – hangzott Farkas András jóslata, hozzátéve, hogy jöhet az alapnyugdíj vagy a fogyasztási adón keresztül számított nyugdíjbefizetések rendszere. Sokan sírják vissza az évenkénti emeléseknél az infláció mellett a béremeléseket is követő svájci indexálást, de a szakemberek szerint nem elég erős a nyomás a kormányon, hogy elővegye a drága módszert. Ha erős nyomás nincs is, kísérlet legalább van rá, hogy az érintettek, az idős emberek véleménye a nyugdíjrendszer hibáiról eljusson a közvéleményhez és a kormányhoz is. A Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője épp a Népszavában mutatta be a tervet, hogy októberben megyei, majd novemberben országos parlamentet tartanak, ahol próbálják meghatározni a következő magyar nyugdíjreform nekik elfogadható irányait és kereteit. Az esélyekről Karácsony Mihály egy szomorkás fintor kíséretében azt mondta: Novák Katalin családügyi államtitkár ugyan a közelmúltban fogadta egy rövid beszélgetésre, de azóta a nyugdíjasok kéréseit összegző levelekre sem válaszol.

Automatikusan emelkedjen a korhatár

Új szemléletmódot vezetne be a nyugdíjakkal kapcsolatban Gál Róbert Iván. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa szerint át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra és a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Körülöttünk több országban zajlik nyugdíjreform és sokak szerint nálunk is esedékes lenne a rendszer újragondolása. Merre kellene mozdulnunk? Kétféle nyugdíjrendszer van. A tőkefedezeti rendszerben a dolgozók félreteszik jövedelmük egy részét saját idős korukra, van tehát egy fizikai tőke a kifizetések mögött. Nálunk felosztó-kirovó rendszer működik, ami mögött nincs ilyen felhalmozás, az aktív korúak járulékaiból fizetik a mindenkori nyugdíjakat, tehát itt az emberi tőke beruházások alakítják ki a fedezetet. A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul. Ezzel szemben azt kellene alapul venni, hogy valaki mennyit tett a saját nyugdíjához szükséges emberi fedezet előállításáért, vagyis hány gyereket vállalt és mennyit költött az iskoláztatásukra. Mi lenne így a gyermektelenekkel? Nem jelentene nekik hátrányt, mert ők azokból az erőforrásokból, amiket nem fordítanak gyermeknevelésre, kiegészítő számlán tőkét halmoznak fel vagy tovább dolgoznak. Kiegyenlítené viszont a mai rendszerben meglévő súlyos aránytalanságokat, amelyek az alacsony iskolázottságú családokból származókat és a gyermekvállalókat sújtják. Ebben a nyugdíj-megállapítási módszerben is számolnunk kellene a nyugdíjkorhatár további emelésével? Igen. A nyugdíjemelés az infláció követésével már ma is automatikus, de célszerű volna a korhatár-emelést is automatizálni, azaz a várható élettartam növekedéséhez kötni – ahogy az az elmúlt években egy sor európai országban történt. Szükséges lenne az éves nyugdíjemelések szisztémájának átalakítása is? Az aktív kori hozzájárulások és a várható élettartam alapján megadható a nyugdíjasra váró életpálya-nyugdíjtömeg. Ezt ki lehet osztani úgy is, hogy magas a kezdőnyugdíj, de utána az éves emelések kisebb mértékűek, vagy úgy is, hogy alacsonyabb a kezdőnyugdíj, de a későbbiek során inkább lépést tart a bérekkel. Az előbbi a kevésbé iskolázottaknak, illetve a férfiaknak kedvez, utóbbi az iskolázottabbaknak és nőknek. A lényeg, hogy az indexálásról nincs értelme a kezdőnyugdíjat megállapító szabályok nélkül beszélni. Maradhat a Nők40 kedvezménye? Azok az intézkedések, amelyek az effektív nyugdíjkorhatárt csökkentik, vagy legalábbis lassítják a növekedését, általában hátrányosak a nyugdíjasokra nézve. A mai indexálási szabály árkövető, de nem követi a reálbérek emelkedését. Ha valakinek ma megállapítják a nyugdíját, akkor minél tovább él, életszínvonala annál inkább eltávolodik az aktív korúak életszínvonalától. A rossz egészségi állapotban lévőket leszámítva tehát mindenkinek az az elemi érdeke, hogy minél tovább maradhasson a munkaerőpiacon, nem pedig az, hogy minél előbb kikerülhessen onnan.

Miért nem akar tárgyalni a kormány a rugalmasabb nyugdíjba vonulásról? Rugalmas nyugdíjba vonuláson sajnos mindig a többféle korhatár alkalmazását értjük. Szerintem sokkal inkább a fokozatos nyugdíjba vonulásban kéne gondolkoznunk, azaz a munka és a nyugdíj összekombinálásában. Olyanfajta rendszerre gondolok, ahol valaki már nem teljes időben dolgozik, miközben már megkapja ellátásának egy részét

=============================================

                                     2018.09.24

                        A MELL RÁK IDŐBENI FELISMERÉSE

A mammográfia az egyetlen biztos módja a mellrák korai kimutatásának, ezért nagyon fontos, hogy az érintett, 45-65 éves nők eljárjanak az éves szűrésekre – közölte az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke hétfői budapesti, sajtótájékoztatóján.

Vass László kiemelte, a szűrések eredményességét jól mutatja, hogy az utóbbi néhány évben 14 százalékkal emelkedett a korai stádiumú, 15 milliméter alatti daganatok észrevételének száma.

Az időben észrevett emlőrák pedig gyógyítható, így az már inkább hosszan tartó, mint közvetlenül és súlyosan halálos betegség – tette hozzá.
Tudatta, a kötelező éves szűrésre járók számának országos átlaga ugyan meghaladta az ötven százalékot, de vannak olyan területek, ahol ez az arány csak 17 százalék. Az egyesület elnöke hangsúlyozta, céljuk, hogy minél több ember figyelmét hívják fel az emlőrákszűrés fontosságára, valamint, hogy csökkentsék a mellráktól való félelmet.

Jó Marianna, az egyesület alelnöke arról beszélt, hogy a hagyományossá vált lánchídi sétát idén szeptember 30-án tartják “Minden nő számít!” szlogennel. A szűrések fontosságát hangsúlyozó akció előtt szabadtéri programokkal, egészségügyi vizsgálatokkal és felvilágosító beszélgetésekkel várják az érdeklődőket, a programot pedig könnyűzenei koncerttel zárják – közölte.

Az alelnök felhívta a figyelmet, a mellrák nem megelőzhető betegség, Magyarországon pedig minden nyolcadik-kilencedik nőt érinti, ezért is fontos részt venni a szűrésen.

Palugyai István, a Magyar Tudományos Újságírók örökös tiszteletbeli elnöke azt mondta, a hídséta előtt adják át a Körtvélyes Éva újságírói díjat, amelyet a januárban elhunyt újságíró emlékére alapítottak. A díj célja, hogy ébren tartsák a témát a médiában – fűzte hozzá.

Bánfi Ildikó, az egyesület egyik nagykövete azt hangsúlyozta, fontos, hogy a fiatalok ellenőrizzék magukat otthon, és gyanú esetén minél hamarabb forduljanak orvoshoz

A szerkesztő véleménye! 

Részben érdekes,a kérdés, mert mégis nő Magyarországon a daganatos betegek száma . És ha a vizsgálatok során megállapítják (pld.a mamográfiai vizsgálaton) a betegséget,szinte 90%-ban biztos ,hogy jön a véget nem érő vérvételek szám a patika "járat"a kemoterápiai kezelések (jó szerencse,ha a beteg, a pár óra alatt lefolyó kemoterápiai anyagot fekve kórházi ágyon kapja meg) az esetleges műtétek a kontrol vizsgálatok a heti,havi számba bekövetkező szakorvosi,rendelő előtti várakozás,majd a sok számú "szurkálásokat” követően a vénák esetleges tönkre menése az esetleges túlzott és túl sűrű kezelések esetén a nem várt mellék hatások,végül az igen hosszan tartó iszonyatos fájdalmakat követően a nem várt elhalálozás.! Miről is beszélünk imár hosszú évek óta ?????

===================================================

                                   2018.09.20

                            INTERNET BIZTONSÁG ?? 

Mondd el minden kapcsolatodnak a messenger listádon, hogy ne fogadjanak el semmit Fabrizio Brambilla-tól. Van egy fényképe egy kutyával. Ő egy hekker és a rendszere kapcsolódik a messenger számládhoz. Ha egy kapcsolatod (ismerősöd) elfogadja, te is hekkelve leszel, így biztosítsd ki, hogy minden ismerősöd tudjon róla.  Továbbítom, ahogy kaptam.

================================================================

                                     2018.09.18

                                   Nyugdíjprémium.

Idén novemberben ismét várható nyugdíjprémium -a jelenlegi adatok alapján minden jogosult, akinek legalább 80 ezer Ft lesz a november havi ellátása, 16 ezer Ft nyugdíjprémiumot kap.Akinek 80 ezer forintnál kisebb az ellátása, az arányosan kisebb összegre számíthat.A nyugdíjprémum képlete egy szorzat:amennyivel a bruttó hazai termék (GDP) növekedése idén előre láthatólag meghaladja a törvényi küszöbértéket, a 3,5 százalékot,
azzal a mennyiséggel kell megszorozni a novemberi ellátás összegének egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer Ft-ot.A növekedés várható mértéke 4,3% lesz, így a 4,3 és a 3,5 különbözetével, azaz 0,8-del kell megszorozni a novemberi ellátás egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer Ft-ot.Így a prémium maximális összege 0,8 x 20.000 = 16.000 Ft lehet.Ha valakinek ennél kevesebb,például 60 ezer Ft a nyugdíja, az a következő összegre számíthat nyugdíjprémiumként: 0,8 x 60.000/4 = 12.000 Ft.A Kormány kiterjesztheti idén is a nyugdíjprémiumra jogosultak körét, ahogyan tette tavaly is. Ha ez megtörténik, akkor 2,7 millió ember lehet jogosult ilyen nyugdíjprémiumra (amit a nem nyugellátások esetén egyszeri juttatásnak neveznek). Ha nem terjesztené ki a jogosultsági kört, akkor az a kicsit kevesebb, mint kétmillió öregségi nyugdíjas lenne "csak" jogosult prémiumra, aki tavaly már betöltötte a nyugdíjkorhatárát.

 ==============================================

                                       2018.09.17

          Olvasd el mégegyszer . Elgondolkottató nem ?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szennyeződött tejet hívott vissza a forgalomból.

A hatóság honlapján közzétett tájékoztatás szerint fogyasztói bejelentés alapján vizsgálták a 2019. január 22. minőségmegőrzési idővel ellátott, 2,8 százalékos, 1 literes S-Budget UHT tejet, amelyet a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. forgalmaz.

A termék mikrobiológiai szennyezettségét a laboratóriumi vizsgálatok megerősítették, ezért a Nébih elrendelte forgalomból való kivonását és fogyasztóktól történő visszahívását.

A Nébih közölte, a termék a gyártási folyamat során szennyeződött, érzékenyebb embereknél a tej elfogyasztása hányást, hasmenést, hidegrázást is okozhat.

A hatóság kéri, hogy a honlapon közzétett azonosító adatokkal ellátott terméket ne fogyasszák el.
Az üzletlánc tájékoztatása szerint a visszavitt termékek vételárát megtérítik a vásárlóknak – közölte a Nébih.

==================================================

                                         2018.09.15

Magyarország biztonsága szempontjából is kiemelten fontos nagyszabású gyakorlat kezdődött a napokban, a bakonyi lő- és gyakorlótéren.

A Bakonyban jelenleg is zajló „BÁTOR HARCOS 2018” elnevezésű gyakorlaton a Magyar Honvédség katonái mellett részt vesznek még az amerikai, brit, horvát illetve szlovák fegyveres erők szárazföldi alegységei is. A bakonyi lő-és gyakorlótéren – az összes résztvevő nemzetet érintően – közel 2000 katona, közel 500 járművet használ a következő másfél hónapban.

Minden évben előfordulunk itt a Bakonyban és a környező településeken élőknek nem lehet meglepetés, hogy katonák vannak a Magyar Honvédség legnagyobb lő-és gyakorlóterén.” – ezzel a megállapítással kezdte a helyszíni sajtótájékoztatóját Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka.

A tábornok elmondta: a Bocskai-dandár az idei év legfontosabb feladatára készül, mert a NATO részére felajánlott magas készenlétű MH Zászlóalj Harccsoport (MH ZHCS-I) ellenőrzése októberben lesz. A NATO megmérettetés sikeressége és a nemzetközi környezet megvalósítása érdekében ezzel a felkészítéssel két másik nemzetközi gyakorlat is össze lett kötve. Az MH ZHCS-I részeként a Magyar Honvédség számos alakulata is képviselteti magát a „BÁTOR HARCOS 2018” gyakorlaton.

Szeretném megköszönni azt a türelmet és támogatást, amit az itt élők biztosítanak annak érdekében, hogy mi fel tudjunk készülni a biztonságos környezet megtartására. Amit teszünk, azt értük tesszük.” – mondta a parancsnok.

A gyakorlatsorozat 2018. szeptember 2-án, a vasúti és közúti átcsoportosításokkal kezdődött és a hódmezővásárhelyi katonákra épülő MH Zászlóalj Harccsoport készenlétének időszakos ellenőrzésével ér véget 2018. október 22-én.

=============================================================

                                          2018.09.08

                               VILÁG ELSŐK VAGYUNK ?

Magyarország a világelső a vastagbélrák előfordulásában, évente mintegy 5000 ember hal bele a betegségbe – mondta Fuszek Péter egyetemi adjunktus szombat reggel az M1 aktuális csatornán. Illusztráció: pixabay.com

Az orvos szerint a betegség kialakulásának hátterében genetikai, táplálkozásbeli és környezeti okok is állhatnak .A régióban Csehországban, azon kívül pedig Dániában magas még a betegség előfordulása – fűzte hozzá .A vastagbélrák átlagosan 10-12 év alatt alakul ki, és ez azt jelenti, hogy ha időben eltávolítják, akkor a beteg teljesen meggyógyulhat – mondta, hozzáfűzve, hogy ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a szűrésre .Vastag- és  végbélszűrési program indul ősztől, az egészségügyi kormányzat várakozásai szerint a következő két évben mintegy 2,4 millió – 50 és 70 év közötti – férfi és nő vesz majd részt az uniós és hazai forrású programban – jelentette be Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Kovács Attila országos tisztifőorvos augusztus végén Budapesten

==============================================

                                            2018.09.06

                          ÚJ PARANCSNOK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN

Parancsnokváltás történt az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrségében. Tóth István ezredes szeptember elsejétől kezdve látja el a Kikülönített Szervezeti Elemek vezetését.

1000000000000000000000000000.jpg

A Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere 2007. március 1-i hatállyal alapította meg a Bocskai-dandárt, amelynek katonái három bázison teljesítenek szolgálatot. A szervezeti felépítés szerint a dandár parancsnoka és egyik helyettese Debrecenben, míg másik helyettese Hódmezővásárhelyen a Kikülönített Szervezeti Elemek (KSZE) parancsnokaként teljesít szolgálatot. Magyarország Honvédelmi minisztere 2018. szeptember 1-i hatállyal nevezte ki Tóth István ezredest, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyettesi beosztásba.Tóth István ezredes húsz évet szolgált Tatán harckocsizó és lövész beosztásokban, amelynek több mint felét különböző parancsnoki beosztásokban látta el. „Ez a 20 év azt eredményezte, hogy ismerem a katonák életének mindennapjait, a gyakorlatok és a missziók kihívásait. Az eredményes együttműködés érdekében kérem, hogy az eddigiekhez hasonló lelkiismeretes hozzáállással végezzék munkájukat!” – mondta bemutatkozásként az ezredes.Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, a dandár parancsnokaként megköszönte a felsorakozott katonák elmúlt időszakban végzett munkáját. Az új parancsnokhelyettes részére elsődleges feladatként határozta meg a hódmezővásárhelyi alegységek eddig elért eredményeinek megtartását, tovább növelését. „A közös munka eredményeként legyünk mi továbbra is a példa itthon az összes többi katonai szervezet előtt és folytassuk a társadalom felé is azt a példamutató magatartást, amit önök folyamatosan végeznek!” – mondta a parancsnok. Külön kiemelte: a további sikerek elérése érdekében biztosítja Tóth ezredesnek, hogy a dandár parancsoksága részéről minden támogatást megkap.A kinevezés alkalmával megtartott dandársorakozón, az alakulat parancsnoka elismerést adományozott a dandár KSZE megbízott parancsnoki feladatok ellátása során végzett munkája elismeréseként Bátor Ferenc alezredesnek, a dandár KSZE megbízott törzsfőnök helyettesi feladatok ellátása során végzett munkája elismeréseként Imre József Ernő alezredesnek.

==============================================

                                2018.09.02

Harkai István r. alezredes szeptember 3-án tartja soron következő fogadóóráját.

A Szegedi Rendőrkapitányság vezetője, Harkai István r. alezredes szeptember 3-án (hétfőn) 13 és 15 óra között lakossági fogadóórát tart a kapitányság épületében (Szeged, Párizsi krt. 16-22.) – írja a police.hu.

Előzetes bejelentkezés nem szükséges.

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

                                2013.08.23

                                TENGERI  SÓ !

Annak ellenére, hogy természetes forrásból származik, sem a kősó, sem a tengeri só nem egészségesebb az olcsóbb asztali változatnál – írja a BBC.

Ahogy Nagy Britanniában, hazánkban is egyre nagyobb problémát okoz a túlzott sófogyasztás.

Hiába vásárolják meg azonban sokan a drága, ám egészségesebbnek hitt tengeri sót, egy kutatás kimutatta, hogy kémiai összetétele teljes mértékben megegyezik az asztali sóéval. A vizsgálat során a Mayo Klinika kutatói ugyanis több márkás kősó és tengeri só összetételét hasonlították össze az olcsóbb hagyományos sókéval, és kiderült, hogy mindegyik szinte kizárólag nátrium-kloridot tartalmaz.

A gyártók persze vitatják az eredményeket, és védik a termékeiket. “Az eredmények nem adnak teljes képet arról, hogy mind a tengeri vagy az asztali sóba még milyen más adalékanyagok kerülhetnek” – fűzte hozzá David Lea-Wilson, Anglesey Sea Salt Company társtulajdonosa.

Az emberi szervezetnek egyébként valóban szüksége van a sóra, de a szakértők szerint a napi ajánlott mennyiség maximum egy teáskanálnyi lehet, annál több nátrium-klorid ugyanis káros az egészségre. Ezt pedig nagyon nehéz ellenőrizni, hiszen a legtöbb készétel, de még a péksütemények is tartalmaznak sót. Sok sztárszakács szerint pedig só nélkül még az ételek íze is finomabb, vagyis ha tehetjük, legalább a kész étel utánsózását kerüljük el.

Fórás: Napi doktor.hu

=============================================================

                                  2018.08.21

                                 Az áldóját neki !

Nyugdíjprémium várható idén novemberben is. A tavalyi tapasztalatok alapján ma már sokak számára ismerős, hogy ha a bruttó hazai termék, azaz a GDP várható növekedése meghaladja a 3,5%-ot, miközben a költségvetési egyenlegcél megvalósulása sincs veszélyben, akkor nyugdíjprémium fizethető.
A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a növekedés mértéke 2018-ban éves szinten 4,3% lehet, így a várható nyugdíjprémium számításához 4,3 - 3,5 = 0,8 lehet majd az alkalmazandó szorzószám.  Ezzel a szorzószámmal a novemberi ellátás 25%-át, de legfeljebb húszezer forintot kell majd megszorozni, és ez lesz a nyugdíjprémium összege.
Kinek járhat a nyugdíjprémium? A nyugdíjtörvény rendelkezései szerint annak a korhatárát betöltött öregségi nyugdíjasnak, valamint annak a hozzátartozói nyugellátásban részesülő személynek, aki a tárgyévet (azaz 2018-at) megelőző év (azaz 2017) legalább egy napján, valamint a tárgyév (2018) novemberében a TB nyugdíjrendszer keretében járó vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban részesül.
Vagyis a jogosultak azon köre, amelyet a törvény eredendően meghatároz, meglehetősen korlátozott, hiszen az idei nyugdíjprémiumra való jogosultsághoz 2017-ben be kellett töltenie az érintett nyugdíjasnak a tavaly irányadó nyugdíjkorhatárt, azaz a 63 év 183 napos életkort, vagy életkorától függetlenül özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban vagy egyéb hozzátartozói nyugellátásban kellett részesülnie (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjasokat, mert a nyugdíjtörvény szerint nekik nem járna a nyugdíjprémium).
Ráadásul az ilyen személy is csak akkor jogosult nyugdíjprémiumra, ha 2017-ben legalább egy napon át már a felsorolt ellátások valamelyikében részesült, és 2018. novemberében is a felsorolt ellátások valamelyikében részesül majd.
Szerencsére a Kormány a jogosultak javára eltérhet ettől a szigorúan korlátozó rendelkezéstől, mert a nyugdíjtörvény felhatalmazza erre a kedvező módosításra. Tavaly ez a kormányzati kiterjesztés meg is történt, így nemcsak a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok és a hozzátartozói nyugellátásban részesülők, hanem a korhatáruk betöltése előtt már nyugdíjban vagy hasonló ellátásban részesülők is megkapták 2017. novemberében a nyugdíjprémiumot (egyszeri ellátást) a novemberi nyugdíjukkal vagy más ellátásukkal együtt.
Így tavaly nyugdíjprémiumban összesen 2 millió 750 ezer ember részesült, az öregségi nyugdíjasok – köztük a korhatáruk betöltését megelőzően a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek – mellett egy sor egyéb ellátásban részesülő személy is.
Vagyis tavaly nem csupán a törvényi feltételeknek megfelelő személyek kaphattak nyugdíjprémiumot (egyszeri juttatást), hanem ennél jóval szélesebb kör, az említettek mellett az ideiglenes özvegyi nyugdíjasok, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban  részesülők, a rokkantsági járadékosok, a fogyatékossági támogatásban részesülők, a vakok személyi járadékában részesülők és több hasonló jogosulti kategória tagjai. Több százezer ilyen ellátott remélheti, hogy a Kormány idén is meghozza a jogosultak körét kiterjesztő döntését.
A nyugdíjprémium összegének fentebb már leírt számítási képlete szerint tehát a jogosult személyek novemberi nyugellátásának egynegyedét (de legfeljebb 20 ezer forintot) kell majd megszorozni az éves GDP-növekedés mértékétől függő szorzószámmal, azaz várhatóan 0,8-cal. 
Így az idei nyugdíjprémium maximális összege 0,8 x 20.000 = 16.000 forint lehet.
Ezt az összege kaphatja majd minden olyan jogosult, akinek a novemberi ellátása legalább 80 ezer forint vagy annál több.
Akinek a novemberi ellátása nem éri majd el a 80 ezer forintot, az arányosan kisebb összegre számíthat. (Például 60 ezer Ft novemberi nyugdíj esetén: 60 ezer egynegyede, azaz 15.000 Ft szorozva 0,8-cal = 12.000 Ft lehet a nyugdíjprémium). 
A prémium egyszeri juttatás, így az összege – a nyugdíjemeléstől eltérően – nem épül be a nyugellátás vagy az egyéb feljogosított ellátások összegébe. Így is biztosan jól fog esni az érintettek millióinak a plusz bevétel Karácsony előtt…

==========================================

                                    2018.08.15

                        Ez már az infláció előjele ???

Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdára virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.

A forint az euróval és a svájci frankkal szemben szerény nyereséget ért el, miközben a dollárral szemben kissé gyengült.Az eurót a kedd esti 323,05 forint után szerda reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 322,79 forinton jegyezték. A svájci frank jegyzése pedig 286,60 forintról 286,08 forintra ment le.A dollár jegyzése 284,90 forintról 285,00 forintra emelkedett.

 ==============================================

                                      2018.08.01

              2018. évi LIII. törvény a magánélet védelméről*

A magánélet, a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog együttesen az ember veleszületett méltóságából ered, amely mindenkit megillet. A  magánélethez való jog az  emberi lét és önazonosság kiteljesedéséhez elengedhetetlen, hiszen az az emberi személyiség érinthetetlen tartományát határolja körül. Magánélethez való jog minden embert megillet, és azt a  közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani, erre figyelemmel a  közéleti ügyek szabad megvitatása sem járhat a  magán- és családi élet, valamint az  otthon sérelmével. Az  Alaptörvénnyel összhangban a  közéleti szereplőt is megilleti a  magánélet védelme és az  otthon nyugalma. A  törvény kimondja, hogy közéleti szereplő tűrni csak közéleti tevékenységével összefüggésében köteles. Az infokommunikáció korszerű eszközei a  kapcsolattartás napi formáit is megváltoztatták, így a  magánélet védelme kiterjed a fizikai és az interneten megvalósuló zaklatásra egyaránt. Az egyén méltóságát és magánélethez fűződő jogát biztosítani kell a közösségi médiatérben is. Ezért a törvényalkotó szándéka garantálja az egyén számára a privátszféra biztonságát a magáncéllal megosztott és közzétett tartalmak tekintetében is. Az Alaptörvény hetedik módosításával kiegészített VI.  cikkére és az  alapvető jogok korlátozhatóságának Alaptörvényben meghatározott általános kereteire, valamint az  Alkotmánybíróság gyakorlatára figyelemmel, az  Országgyűlés a  magánélethez való jog hatékony biztosítása céljából, továbbá annak érdekében, hogy a  jogalkalmazás figyelmét felhívja a  magánélethez való jogot érintő aktuális kihívásokra, egyben annak okán, hogy a jogvitákban érvényesíthető legyen a magánélethez való jog fokozott védelme, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Célok és alapelvek 1. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a  továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák. 2. § (1) A magánélethez való jog a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok létesítésére és megóvására. (2) A magánszféra fokozott védelmét szolgáló alapvető szabályokat törvény állapítja meg. E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a  magánélethez való jog lényeges tartalmának és az  emberi méltóságnak a  tiszteletben tartásával korlátozható. (3) A  magánélethez való jog lényege, hogy azt – külön törvényben meghatározott kivételekkel – az  egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg. (4) A magánélethez való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani. 3. § Az állam elősegíti és támogatja a  magánszféra tiszteletben tartását előtérbe helyező szemlélet kialakulását és fenntartását a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén. 4. § A magánélethez való jogot érintő jogszabályokat az Alaptörvénnyel, valamint a magánélet hatékonyabb védelme céljából e törvény rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. 5. § A magánélethez való joga megsértése esetén mindenki – külön törvényben meghatározott módon – hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat. 6. § A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a  Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik.

2. A magánélethez való jog egyes kiemelt területeivel kapcsolatos rendelkezések 7. § (1) Mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét fokozott védelem illesse meg, és azt más előtt csak saját akaratából vagy törvényben meghatározott esetben fedje fel. (2) A  közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a  közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg. (3) Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása mindenkinek a kötelezettsége. 3. A magánélet tiszteletben tartásához való jog 8. § (1) A  magánélet tiszteletben tartásához való jog célja, különösen a  névviseléshez való jog, a  személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme. (2) A  magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését jelentheti az  egyén által különösen a  magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése. (3) Az  interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat – a  kötelező adatkezelés eseteit kivéve – az  érintett egyértelmű 

hozzájárulásával használható fel. 4. A családi élet tiszteletben tartásához való jog 9. § (1) Mindenkinek joga van arra, hogy családi életét mint a magánélet közegét, fokozott védelem illesse meg. (2) A családi élet tiszteletben tartásához való jog az egyént és családtagját együtt is megilleti. (3) A  családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy mások családi életébe való jogosulatlan beavatkozás. 5. Az otthon tiszteletben tartásához való jog 10. § (1) Az  állam jogi védelemben részesíti az  otthon nyugalmát. Az  otthon nyugalma biztosítja a  magán- és családi élet kibontakozását, továbbá a  magánszféra szabad és teljes megélését. Ennek tiszteletben tartása érdekében mindenkinek az otthonát mint magánéletének, családi életének színterét fokozott védelem illeti meg. (2) Az otthon tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás, vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás. (3) Akit az  otthon tiszteletben tartásához való jogában megsértenek, a  12–13.  § szerinti jogkövetkezményeken kívül külön törvényben meghatározottak szerint egyéb, így különösen birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet. 6. A kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog 11. § (1) A  magánközlések, az  élőszóban, telefonbeszélgetés, hagyományos vagy elektronikus levelezés során vagy egyéb kommunikációs eszközök segítségével átadott magánjellegű információk a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelme alá tartoznak. Az  egyént fokozott védelem illeti meg mind a  zaklatás hagyományos, mind a zaklatás valamennyi internetes formájával szemben. (2) A  kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog kiterjed a  magánkommunikáció bármely módon történő megfigyelésével szembeni védelemre is. 7. A magánélethez való jog megsértésének személyiségi jogi jogkövetkezményei 12. § Akit magánélethez való jogában megsértenek, a  jogsértés ténye alapján – az  elévülési időn belül – az  eset körülményeihez képest a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a  jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a  jogsértő vagy jogutódja a  jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a  jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. 13. § (1) Akit magánélethez való jogában megsértenek, a  Polgári Törvénykönyv szabályai szerint sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) Aki a magánélethez való jogának megsértéséből eredően kárt szenved, a 12. §-ban foglalt igényeken kívül a Polgári Törvénykönyvnek a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését, valamint külön törvényben meghatározottak szerint egyéb igényeket is érvényesíthet. 8. A magánélethez való jog megsértésének egyéb jogkövetkezményei 14. § Akit magánélethez való jogában megsértenek, a  12–13.  § szerinti személyiségi jogi igényeken kívül külön törvényben meghatározottak szerint egyéb igényeket is érvényesíthet.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9. Hatályba léptető rendelkezések 15. § Ez a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba. 10. Módosító rendelkezések 16. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2:44. § [Közéleti szereplő személyiségi jogának védelme] (1) A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magánés családi életének, valamint otthonának sérelmével. (2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. (3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.  

==============================================

                                2018.08.01

A kormányzat által benyújtott és a Parlament által elfogadott három olyan törvényjavaslat közül, amely érinti a nyugdíjakat is, kettő már megjelent a Magyar Közlönyben.

Az egyik a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény, a másik az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról 2018. évi XLI. törvény. A napokban nyilván közzétszik a szociális hozzájárulási adóról elfogadott törvényt is.
A három törvénnyel bevezetett módosítások elsősorban a nyugdíjmegállapítás feltételeit, valamint a nyugdíj melletti munkavégzés lehetőségeit érintik.
Nők kedvezményes nyugdíja: marad a 40 év
Immár hivatalosan is megnyugodhatnak azok a hölgyek, akik idén vagy jövőre teljesítik a nők kedvezményes nyugdíjának alapfeltételét (a legalább 40 évi jogosító idő megszerzését), mert a jogosító időre vonatkozó követelmény nem szigorodott.
Annak ellenére sem, hogy jövőre már 64 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, így sok felsőfokú végzettségű hölgy is igényelheti ezt a kedvezményes nyugellátást, mert esélyük van a korhatáruk betöltése előtt megszerezni a 40 évet.
A nyugdíj feltételei közül kikerül a biztosítási jogviszony megszüntetésének kötelezettsége

Az öregségi nyugdíj jelenleg csak akkor állapítható meg, ha az igénylő a nyugellátás egyéb feltételeinek (korhatár betöltése, előírt minimális – teljes nyugdíjhoz 20 évi, résznyugdíjhoz 15 évi - szolgálati idő megszerzése, illetve a nők kedvezményes nyugdíja esetén a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése) teljesítése mellett azon a napon, amelytől kéri a nyugdíja megállapítását, nem áll biztosítási jogviszonyban.
Ez utóbbi feltétel 2008-ban azért került be a nyugdíjtörvénybe, hogy csak az igényeljen nyugdíjat, aki valóban nem kíván tovább ténykedni a munka világában.
Lehet, hogy akkoriban ez volt a jogalkotó szándéka, de semmit sem ért el vele a nyugdíjba készülők adminisztratív terheinek növelésén kívül, hiszen a nyugdíj megállapításához lényegében egyetlen egy napon volt tilos társadalombiztosítási jogviszonyban állni.
Így a nyugdíja mellett továbbdolgozni óhajtó személy kénytelen volt megszüntetni a munkavégzésre irányuló jogviszonyát a nyugdíjfolyósítás kért kezdőnapja előtti napra, amit aztán csak új szerződéssel  indíthatott újra – immár nyugdíjasként – a kezdőnapot követő nappal.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy vállalkozókat nyilván nem lehetett arra kényszeríteni, hogy egyetlen napra megszüntessék a vállalkozásukat, így ők a nyugdíjuk kezdő napjától a törvény erejénél fogva kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozóknak minősülnek. (Ez természetesen így marad jövőre is.)
Ráadásul a jogalkotó előírta a nyugdíjat igénylőknek azt is, hogy a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyaikat is szüntessék meg arra az ominózus egyetlen napra.
Az új törvényjavaslat nyomtalanul eltörli ezt az értelmetlennek és bosszantónak bizonyult feltételt, így a jövőben nem kell megszüntetni a biztosítási jogviszonyt a nyugdíj igénylése miatt.
A korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja mellett kiterjed ez az enyhítés az átmeneti bányászjáradékra, a táncművészeti életjáradékra, a korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra is.
A saját jogú nyugdíjas munkavállalónak nem kell járulékot, a munkáltatójának meg szociális hozzájárulási adót fizetnieA Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személynek nem kell a jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) fizetnie.
Ezáltal a munkaszerződéssel dolgozó nyugdíjasnak csak a személyi jövedelemadót (15%) kell megfizetnie a bére után (ugyanúgy, mintha közérdekű nyugdíjas szövetkezet személyesen közreműködő tagjaként kapna díjazást).

Így a nyugdíjas munkavállaló nettó bére azonos feltételek mellett 14%-kal emelkedhet jövőre. (Cserébe viszont nem illeti meg e jogviszonyára tekintettel semmilyen társadalombiztosítási ellátás, köztük a nyugdíj melletti munkavégzés esetén egyébként járó nyugdíjemelés sem. Nyugdíjasként természetesen biztosított marad a TB rendszerében.)
A saját jogú öregségi nyugdíjast a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatónak a nyugdíjas részére kifizetett bér után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a szocho törvény módosításáról szóló, elfogadott törvényjavaslat szerint (ennek a közzétételére várunk még). Vagyis a Munka Törvnykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjasok után  a bérük összegétől függetlenül a munkáltatót teljes szocho-mentesség illeti meg.
Így jövőre már négy nyugdíjas kategóriára is kiterjed a nyugdíjast foglalkoztató szocho-mentessége:
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas nyugdíjas vállalkozóra,
- az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozóra, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte,
- a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjára, valamint
- új kategóriaként a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre.
Persze arról tudnunk kell, hogy - amint említettem - az a kereset, jövedelem, amely után a nyugdíjas nem fizet nyugdíjjárulékot, nem jogosít nyugdíjnövelésre sem.
Az elérhető magasabb nettó kereset – amit a 10% nyugdíjjárulék és a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék megspórolása eredményez - viszont nyilván vonzóbb, mint a nyugdíjnövelés (amelynek mértéke az éves bruttó – azaz nyugdíjjárulék alapját is képező – kereset 1/2400-ad része lenne).
Ha a nyugdíj melletti munkavégzés olyan jogviszonyban történik, amely esetében a kereset, jövedelem után fizetni kell a nyugdíjjárulékot, akkor a nyugdíjnövelésre való jogosultság változatlanul fennáll. Ilyen pl. a vállalkozói kivét vagy a megbízási szerződés alapján szerzett jövedelem.
A közszférában változatlanul fennmaradnak a nyugdíj melletti munkavégzést érintő korlátozások
A nyugdíj mellett a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban történő munkavégzést érintő kedvező módosítások továbbra sem szüntetik meg azt a korlátozást, hogy a közszférában közalkalmazotti vagy hasonló köszszolgálati jogviszonyban dolgozni kívánó nyugdíjasokat – amelyhez változatlanul szükséges az előzetes kormányzati jóváhagyás – e jogviszonyuk fennállásának idejére nem illeti meg a nyugdíjuk, vagyis illetmény és nyugdíj továbbra sem fizethető együtt.
Nem törölték el az éves összeghatárt a nyugdíjkorhatár betöltése előtt kapott ellátások melletti munkavégzés tekintetében
A nők kedvezményes nyugdíja mellett munkát végző hölgyekre vonatkozó éves keretösszeget nem törölték el. E korlátozás alapján a kedvezményes nyugdíj csak addig folyósítható a kereset mellett, amíg ez utóbbi éves összege meg nem haladja a mindenkori minimálbér 18-szorosát (idén 138.000 x 18 = 2.484.000 forintot), mert ha valamelyik hónapban a kereset meghaladná ezt az összeget, akkor a következő hónaptól az év végéig felfüggesztenék a nyugdíj folyósítását.
Csakhogy az éves keretösszegbe kizárólag azokat a kereseteket kell beszámítani, amelyek után a dolgozó nyugdíjas hölgynek meg kell fizetnie a nyugdíjjárulékot. Az új szabályok szerint viszont  járulékmentes a munkaviszonyban saját jogú öregségi nyugdíjasként szerzett kereset, így a jövőben azt már nem kell beszámítani az éves összeghatárba. Vagyis az éves összeghatár lényegében elveszítette a jelentőségét – legalábbis a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő
hölgyek számára

.A szolgálati járadékosnak és a korhatár előtti ellátásokban részesülőknek változatlanul figyelemmel kell lenniük erre a korlátozásra.

===========================================

                               2018.07.30

A Mol Nyrt. bruttó 5 forinttal emeli a 95-ös benzin és bruttó 3 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán – értesült piaci forrásokból az MTI.  

A drágulással a benzin literenkénti átlagára 400 forintra, a gázolajé 406 forintra nő.

Az üzemanyagok ára legutóbb múlt pénteken változott, akkor a benziné és a gázolajé egyaránt 3 forinttal emelkedett, így a benzin ára 395 forintra, a gázolaj ára pedig 403 forintra drágult.

Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.

A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.    

EZ MAGYARORSZÁGON VAN AVAGY TÉVEDÉS ????

EURÓPÁBAN A MAGYAR DOLGOZÓK KAPJÁK (KÉT ORSZÁG KIVÉTELÉVEL) A LEG KEVESEBB MUNKABÉRT !!!

==============================================

                              2018.07.30

TÁJÉKOZTATÁS AZ NKM ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK VÁLTOZÁSÁRÓL

Tájékoztatjuk, hogy a Nemzeti Közművek részeként működő NKM Áramszolgáltató Zrt. villamosenergia-egyetemes szolgáltatói üzletszabályzatának módosítását a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal FVFO_2018/1083-5 számú határozatával 2018. június 11-én jóváhagyta. A jóváhagyott Üzletszabályzat 2018. június 18. napjától hatályos.
 
A módosított tartalom, valamint az üzletszabályzat aktuális teljes szövegét megtekintheti ahttps://www.nkmaram.hu/pages/aloldal.jsf?id=5228878 linkre kattintva, illetve nyomtatott formában, ügyfélszolgálati irodáinkban. A módosítások könnyebb áttekintése érdekében honlapunkon a változásokat kiemelő (korrektúrás) változatban is elérhető az üzletszabályzat szövege.

A módosítást elsősorban az európai uniós adatvédelmi jogszabályok hatályba lépése, valamint jogszabályváltozások átvezetése és szövegpontosítások indokolták. A jogszabály-módosítások egy része már a napi gyakorlatban bevezetésre került a jogszabály hatálybalépésekor, azonban az üzletszabályzat szövegében átvezetése csak a Hivatal jóváhagyásával történt meg.

A módosítás főként az alábbiakra terjed ki:

- európai uniós adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseivel való összhang biztosítása (1.1, 3. sz. melléklet, 4. sz. melléklet);
- jogszabályváltozások átvezetése (1.1, 9.1);
- szövegpontosítások (2.7, 2. sz. függelék, 3. sz. függelék).

Tájékoztatjuk, hogy ha az általános szerződési feltételekben bekövetkező egyoldalú módosítást nem kívánja elfogadni, úgy jogosult - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 62. § (4) bekezdése alapján - 30 napos felmondási idővel jogkövetkezmény nélkül felmondani jelenleg hatályos jogviszonyukat.

Kérdés esetén forduljon bizalommal az NKM Áramszolgáltató Zrt. Ügyfélszolgálatához.

Tisztelettel:

NKM Áramszolgáltató Zrt.

===========================================================

                                2018.07.29

Miniszteri biztos lehet Lázár János, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumban, a Hódmezővásárhely-Szeged-Szabadka tram-train projekt felelőseként – mondták az atv.hu-nak fideszes források.

============================================                                        2018.07.26

Ügyelj értékeidre a Hódmezővásárhelyi kórházban,mert "szarkák" is járnak oda !

===========================================

                                 2018.07.21

Felértékelődött a diákmunka a munkaerőhiány miatt, szinte nincs olyan szektor Magyarországon, ahol ne látnák szívesen a diákokat – mondta Hegedűs Csaba, a Prodiák Iskolaszövetkezet operatív igazgatója az M1 aktuális csatornán szombaton.

Kifejtette: jellemző, hogy a cégek hosszabb távon is számolnak a diákokkal, bár inkább a nagyobb vállalatok fordítanak figyelmet erre, és vezetnek be tudatosan gyakornoki programokat. Hegedűs Csaba hangsúlyozta: fontos, hogy megbízható iskolaszövetkezet legyen a foglalkoztató, a fiataloknak érdemes alaposan utánanézniük, hogy melyik szövetkezetnél regisztrálnak.

Az operatív igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a cégeknek sokkal gazdaságosabb iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatni a diákokat, a szövetkezetnek, mint munkáltatónak, ugyanis nem kell közterheket fizetnie, ez államilag támogatott foglalkoztatási forma. A diákoknak is meg kell kapniuk a minimálbért, de a munkaerőhiány miatt ennyiért általában már ők sem vállalnak munkát 

==============================================================

                                   2018.07.08

Jelenleg összesen tíz személyt köröz különböző bűncselekmények miatt a vásárhelyi rendőrkapitányság, míg hármat a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság. A legfiatalabb közülük 23 éves, ketten nők és csak hárman külföldiek. Kettő moldáv, míg egy német állampolgár. Fotó: police.hu

Az 1989. március 7-én Ózdon született Fekete Istvánt idén június 20-a óta csalás miatt keresik a vásárhelyi rendőrök. Csalás miatt keresik az 1966. július 18-án Sajószentpéteren született, azaz már 52 esztendős Lakatos Jánosné Szitai Ibolyát, szintén idén június 20-a óta, de szintén csalás miatt körözik az 50 éves, Orosházán született Deák Ferencet, igaz őt tavaly április 5-e óta.

aaaaaaaaaaa-a.jpg

A 30 éves, Szegeden született Friss Dániel ellen lopás miatt 2013. október 28-a óta érvényes a körözés. Szintén lopás miatt keresik 2014. október 4-e óta a rendőrök a Mezőhegyesen 1972. június 21-én született Jámbor Lászlót.

De lopás miatt keresik 2015. augusztus 19. óta az 1982. április 29-én Hódmezővásárhelyen született Rácz Ferenc Krisztiánt is. A német állampolgárságú, 1949-ben Budapesten született Rutter Mária Magdaléna ellen információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt 2015. augusztus 18-a óta él a körözés. Róla azonban nem áll a hatóság rendelkezésére fénykép. Van viszont ilyen a 2015. november 25-e óta csalás miatt keresett, 1967. augusztus 20-án Hódmezővásárhelyen született Belopotóczky Sándorról.

Jármű önkényes elvitele miatt két moldovai állampolgárságú férfit is keresnek a vásárhelyi kapitányság munkatársai. A 21 éves Ina Afanas és a 26 éves Turcan Vasile Gheorghe ellen tavaly november 3-a óta él az elfogatóparancs.

Aki bármi is tud a körözött személyekről, azok bármely rendőrőrsnél bejelentést tehetnek róluk, de írhatnak a kir.hodmezovasarhelyrk.dl@csongrad.police.hu email címre is.

A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság 3 személy ellen adott ki elfogatóparancsot: kábítószer birtoklása miatt keresik idén május 31-e óta a 44 éves, vásárhelyi születésű Héjja Ervint, március óta sikkasztás miatt az 57 éves a fővárosban született Zsótér Katalint (született Kerdivári Katalin), és tavaly szeptember óta lopás miatt a 23 éves, Hódmezővásárhelyen született Balázs Armand Attilát.

aaaaaaaaaaa.jpg

Zsótér Katalint, Héjja Ervint és Balázs Armand Attilát a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság körözi.  Fotó: police.hu

======================================

                                  2018.07.08

                             MÁR A VÍZ IS ARANY ?...ÁRBAN

Hódmezővásárhelyen egy m3 vízért a fogyasztóknak 617.Ft-ot kell

fizetniük !  Így lehet nyereséget termelni ????

===========================================

                                   2018.07.05

        KORÁBBI TÉMA,DE MÉG MINDÉG AKTUÁLIS !

                                   HA A VÍZ AZ ÚR ....

palackozott_viz.jpg

Én is évekig cipeltem haza az ásványvizet, de ennek körülbelül 2 éve véget vetettem. NEM vagyok hajlandó pénzt adni azért, ami a csapból is folyik és NEM akarom a már így is túlterhelt bolygónkat további pet palackokkal terhelni.Így is van olyan helyzet, hogy veszek 1-2 palackkal mert nem vittem magammal eleget, de már nem űzöm azt a sportot, mint rengeteg ember, hogy két kézben összesen 18 kg vízzel menetelnek.Főleg ha télen olyan helyen tárolják,ahol megfagy,nyáron meg több napon át melegszik a víz a palackban .

Az ellenörzések,során szükséges volna a kisválalkozó tároló helyének,Pld: a szárazkapu bejáróban,garázsban tárolt,majd onnan nagy mennyiségben az elárúsító helyre (intézményekbe,idős othonba) szállított anyagok ellenörzése is. 

Az ilyen helyeken,szabálytalanul tárolt,gyümölcsök,élelmek,üdítő italok,több betegség hordozói lehetnek,különösen ha aszt az egyébként is legyengült szervezetű idős beteg embereknek adják el Pld: egy nyugdíjas  othonban, a büfében.

Célszerű volna  az Önkormányzat illetékeseinek és más illetékes hatóságoknak, az ilyen és hasonló tevékenységek szigorúbb ellenörzése, hódmezővásárhelyen is ! !

===========================================

                                     2018.07.05

Kíváncsi arra, hogy őseink hogyan aratták le a gabonát? Mit jelent az, hogy kévébe kötni, garmadába hordani vagy szelelni?  Július 7-én, szombaton az Aratóünnepen bemutatják a már régen elfeledett, aratáshoz kapcsolódó tevékenységeket: a szérűn való lóval történő nyomtatástól, a kézi malommal végezhető őrlésig, a gabona szeleléstől a kenyérsütésig. A látogatók megkóstolhatják nagyanyáink hagyományos aratási ételeit, az aludttejet, a szalonnát vagy a frissen, kemencében sült házikenyeret.

Július 7-én, szombaton a GRINDING MILLS, BINDING ROADS – HU-SRB cross-border thematic route under the sign of mills and windmills Interreg-IPA CBC Magyarország-Szerbia projekt tematikus programnapja valósul meg az Emlékparkban.

A tematikusnap célja, hogy általa, közelebb hozzuk a mai kor emberéhez a régen elfeledett tevékenységeket, olyan módon, hogy azokat akár ki is próbálhassák . Az aratással kapcsolatos szokások bemutatása mellett kézműves foglalkozásokkal, népzenével, néptánccal, kiállításokkal és jó hangulattal várják a látogatókat.

Hagyományosan Péter, Pál napján kezdődött az aratás. A kézi aratást követően, kévébe kötik a learatott gabonát. Az Alföldön a cséplőgép elterjedéséig állati erővel nyomtattak: állatok taposták ki a gabonaszemeket. A nyomtatás helyét, a szérűt, aratás előtt lekaszálták, elegyengették, megöntözték, majd a lovakkal megjáratták, hogy kemény és sima legyen.  Erre hordták rá a nyomtatni való gabonát. Ezt követően a lovak kitaposták a szemeket. A szemeket garmadába hordták, majd kiszelelték (a szél segítségével külön vált a mag a pelyvától). A szemek kinyerésének másik módja a kézi cséplés, melysorán cséphadaró segítségével nyerik ki a gabonaszemeket, majd ugyanúgy garmadába hordva kiszelelik. A kinyert szemeket kézi malommal, felhasználástól függően őrölték, vagy darálták.

==========================================

                                      2018.06..27

2.jpg1.jpg

https://www.mediaklikk.hu/video/tudomany-minden-napra-2018-06-22-i-adas/
https://www.mediaklikk.hu/video/tudomany-minden-napra-2018-06-15-i-adas/#
https://www.mediaklikk.hu/video/m5-lexikon-kek-bolygo-pecsetviaszgomba/
http://pecsetviasz-ganoderma.hupont.hu/
http://emutartas.hupont.hu/

 ==============================================

                         





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 32
Tegnapi: 45
Heti: 125
Havi: 516
Össz.: 15 049

Látogatottság növelés
Oldal: Vegyes oldal-Hírek
OLDALAK (MENÜ) - © 2008 - 2018 - autovadasz.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »